Kommunikáció szavak nélkül
A baba jelnyelv használata, annak pozitív hatásai miatt főleg az Egyesült Államokban örvend nagy sikernek. A módszer lényege, hogy amikor a gyermekünkhöz szólunk, a beszédet a siketek által használt jelnyelvhez hasonlóan kézmozdulatokkal kísérjük. A babák már a beszéd megtanulása előtt képesek a kommunikációra. Szavak helyett könnyebben megtanulják a jeleket mutatni (Gondoljunk csak a Pá-pá szóra, amit mi kimondunk, és ők bőszen integetnek, és boldogok, hogy ők is képesek bevonódni a kommunikációba.) Így a jelek segítségével könnyedén áthidalhatjuk a beszéd előtti időt, mikor már a gyermek elég értelmes, hogy saját akarata legyen, csak még szavakkal kifejezni nem tudja azt.
Kutatások igazolják, hogy a baba jelnyelv használatával elkerülhetünk sok sírásba, hisztibe torkolló helyzetet, mert a kicsi képes kifejezni igényeit, érzelmeit, gondolatait. (pl: Éhes vagyok, Tele van a pelusom, Megijedtem valamitől, Tejet szeretnék). A szülők számára nagy öröm, hogy már akár 9 hónapos gyermekük elméjébe is bepillantást nyerhetnek, ha használja a jeleket.
Hogyan kezdj bele?
A legtöbb gyermek valamikor 9 és 12 hónapos kora között válik fogékonnyá a babajelekre. Azt, hogy mikor érdemes elkezdeni tanítani, elsősorban nem a kor, hanem a gyermek érettsége, érdeklődése határozza meg. Ha azt látod, hogy kisbabád már reakciót vár tőled, ha valamilyen tárgyat mutat neked, érdeklik a képeskönyvek, vagy integet, fejével „igen”-t és „nem”-et int, illetve rámutat dolgokra, akkor készen áll, hogy belevágjatok ebbe az izgalmas, játékos kalandba. A másik jel, hogy megérett a babajelek elsajátítására, az, hogy észrevehetően vannak olyan, számára fontos dolgok, amiket nem tud szavakkal kifejezni, és csalódottság jeleit látod rajta, ha nem érted meg őt.
Ha eldöntötted, hogy szeretnéd megtanítani a babádat jelekkel kommunikálni, akkor először neked kell pár jelet elsajátítanod, majd ezeket beépítened a gyermekeddel való beszélgetésbe a mindennapok során. Kezdetben elég egy pár jel, amit mutatsz, majd ezt folyamatosan bővítheted. Fontos a türelem. Vannak babák, akik akár már pár nap múlva maguk is használni kezdik a jeleket, de van, aki csak hetek, vagy akár hónapok múlva. Ne siettesd, ne erőltesd, csak változatlan kedvvel, és kitartással mutasd a mozdulatokat, miközben kimondod a szót, és meglátod, gyermeked egyszer csak elkezd így megnyilvánulni feléd. Ne tanulásnak, hanem játéknak fogd fel! Így számodra, és gyermeked számára is örömtelibb lesz a tanulás. Nagyon lényeges, hogy MINDIG MONDD KI A SZÓT! A beszédet kísérni szeretnénk a mozdulatokkal, és nem helyettesíteni.
Mindez nagyon jól hangzik, de hogyan hat a jelek megtanulása a beszédfejlődésre? Ha a kisbabám mutogatással ki tudja fejezni magát, akkor nem veszem el a motivációját a verbális kommunikációtól?
Tekintsük át, hogyan sajátítja el a gyermek az anyanyelvet, milyen állomások jellemzik a beszédtanulást!
- Magzatnyelv
A magzat érzékeli az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjét (ritmus, hanglejtés, prozódiai sajátosságok)
- A kezdetek
Az újszülött felismeri és előnyben részesíti az anyanyelvét, illetve az édesanyja hangját. 2 hetes kortól jellemző a kifejező sírás (fájdalom, éhség, diszkomfort, unalom)
- A gőgicsélés
Kb. 6 hetes kortól. Eleinte a beszédszervek ösztönös mozgatása, majd egyre akaratlagosabb. Érzelmi állapotokat fejez ki.
3 hónapos korra már 10-20 féle hang, hosszú, nyújtott hangok figyelhetők meg. Magán- és mássalhangzók egyaránt megjelennek. Figyeli a környezet reakcióját. Énekszerű, dallamos „beszéd”.
A 6. hónaptól pergetett hangok is megjelennek, a felnőtt beszédét próbálja utánozni.
10-12 hónapos korban várhatóak az első szókezdemények.
- Eltérő fejlődési utak
A gyermekek között nagy egyéni eltérések lehetnek a beszédfejlődés terén. Szintén más ütemben fejlődnek a különböző nemű babák nyelvi képességei, a kislányoknál általában gyorsabban zajlik a folyamat. Ez nagyjából az első két és fél évre jellemző. Utána a különbségek csökkennek, majd teljesen megszűnnek.
- Holofrázisok
Mondatszók/szómondatok jellemzik. Ezek formailag szavak, funkciójukat tekintve már mondatok. (Pl: A baba azt mondja:” Vava!” De azt akarja kifejezni, hogy „Látok egy kutyát!”)
- Holofrázisoktól a telegrafikus beszédig
12-24 hónapos korban a szókincs rohamosan bővül. Valódi szavak, kétszavas frázisok jelennek meg.
- Telegrafikus beszéd
A 2-3 éves gyermek távirati stílusban beszél. Egyszerű, pár szavas mondatok jellemzik, a szavakból még sokszor hiányzik a toldalék, majd ezeket folyamatosan kezdi használni. (Pl: Apa dógoz.)
- Nyelvfejlődés 3-4 éves korban
Ebben az életkorban a gyermeknek általában már szinte minden beszédhangja tiszta, egyre kevesebb az alaktani tévesztés. Beszédében az igék vannak túlsúlyban, de megjelenik a többi szófaj is. Már képes párbeszédet folytatni, és akár ki tudja magát fejezni feltételes módban is.
- 5-6 éves korban
Szókincse tovább bővül, a toldalékrendszer tovább fejlődik. Egyre hosszabb mondatokat alkot, szövegszerű közléseket használ.
- 6 év felett
Hibás formák már nem jellemzők. A szókincs tovább bővül, megindul a pragmatikai fejlődés, a gyermek képessé válik az írás-olvasás elsajátítására.
Tévhit, hogy a babajelek miatt a gyermek nem akar majd beszélni. A kutatások során az bizonyosodott be, hogy a jelelő babák könnyebben sajátítják el a nyelvet. Mind a beszéd, mind a szövegértés terén gyorsabb fejlődést mutattak, mint a jeleket nem használó kontroll csoport.
Hogy miért?
Vegyük példának a mozgásfejlődést! A baba először kúszással, majd mászással tanul meg helyet változtatni, és ezután kezd el járni. Mászva már elég sok helyre viszonylag rövid idő alatt képes eljutni, mégsem elégszik meg ennyivel. Ahogy egyre ügyesedik, egyre több minden érdekli, rájön, hogy álló helyzetben többet lát, és ha elkezd lépkedni, gyorsabban elér a kiszemelt tárgyhoz, mintha mászva tenné meg ugyanezt az utat. Nem ragad le a mászásnál, hiszen kíváncsisága tovább hajtja, és a járással egyre több sikerélményt (és persze több dicséretet, tapsot, mosolyt) zsebel be.
A helyzet a kommunikáció terén is nagyon hasonló. A jelek használata segíti abban, hogy megérttesse magát, de ahhoz, hogy gyorsabban, könnyebben és részletesebben tudjon megnyilvánulni, szükséges elsajátítani a nyelvi készségeket. A jelelés tehát nem elveszi a kedvét a beszéd megtanulásától, hanem felkelti a vágyat arra, hogy egyre hatékonyabb kommunikációs formát válasszon.
A babajelnyelv mintegy előfutárként működik a beszéd elsajátításában. Segítségével a kicsi megtanulja, hogy egy-egy szimbólum segítségével ki tudja fejezni vágyait, érzéseit, gondolatait és igényeit. Ezáltal egy olyan mentális rendszert alakít ki az agyában, amibe könnyebben illeszti majd be a gondolatokhoz társított szavakat, mikor annak jön el az ideje. Ez az alapja fogalmi gondolkodás kialakulásának.
A módszerről részletesen olvashatunk Linda Acredolo, Susan Goodwyn és Doug Abrams: Babajelek című könyvében.
Babajelek a PacsirTanodában
Ami mindegyik foglalkozást összekapcsolja a PacsirTanodában, az a nyelv, a zene és a mozgás egysége. Mind a magyar, mind az angol nyelvű baba-mama foglalkozáson (DallaMocorgó, BabEnglish) megjelennek a babajelek, egy-egy mondóka, vers, ének, játék kísérőjeként. A játékos mozdulatok közel állnak a kisgyermekekhez, és mivel a jelek többségében magára a szóra emlékeztető motívumok, így segítik a megértést és a memorizálást.
„Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez…” (A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja)
Ha tehát eddig bizonytalan voltál a babajelekkel kapcsolatban, vagy még esetleg nem is ismerted ezt a módszert, remélem, megtaláltad a választ a kérdéseidre ebben a bejegyzésben.
Szerző: Bohárné Ősi Dóra- Pacsirtanoda
Felhasznált források:
Linda Acredolo, Susan Goodwyn és Doug Abrams: Babajelek
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja
PPT a főiskolai évekből – Az anyanyelv elsajátítása (Túri Katalin 2015.)
